Kéktúra MTB – 5.nap
Útvonal: Káptalantóti – Városlőd
A túrát Káptalalntótiban hagytam abba, így onnan is folytattam egy szombat reggel. 8 órakor hagytam el ennek a kedves falunak a határát és a már korábban bakancsban is bejárt úton egy óra alatt fel is értem a Csobánc tetejére, ahonnan csodás kilátás nyílt a korábbi túrák útvonalára. A hegytetőn áll a vár, melyet sajnos annak idején felrobbantottak. A kéktúra nyomvonalát minden bizonnyal nemrég megváltoztatták és nem találtam a leutat, így a gps-be még 2016-ban betöltött track-et követve visszaereszkedtem a régi úthoz, ami mint kiderült, már a kék kereszt jelzést birtokolja. Újra hegyet mászni nem volt kedvem, ezért ezen az úton mentem le a remélt kékjelzésig, de sajnos itt sem volt semmi, csak pár (stílusosan) festékesdoboz fedőre felpingált felirat. “Nem túristaút”. Hmm. Gondoltam sebaj, átvágok a dzsindzsás úton Mindszentkálláig. Így is lett és a Szentbékkálla előtt található Kőtengernél már ismét a kék jelzésen haladtam tovább. A Kőtengeren átkelve egy romos palotáig jutottam, majd Szentbékkállára beérve pecsételtem egyet a kocsma udvarán egy kávé társaságában.
Két és fél óra kellett ehhez a távhoz. Innen következett az Öreg hegy, ami nagyon érdekes fennsíkot rejteget. Ide már csak pár zsiráf és antilop hiányzik, és máris a szavannán érezhetné magát az idelátogató.
Balatonhenyét és a Csicsói erdei iskolát elhagyva már közeledtem Nagyvázsony felé. Itt kellemes murvás erdei sztádán haladtam a Kinizsi vár felé. Az erdőben két templomrom is van, az elő útba eső a Tálodi kolostorrom, amit már jó 500 éve elhagytak és csak egy oromfal mutatja, hogy mekkora építmény állt itt a török hadjáratok előtt. A második már Nagyvázsony határában van és Szent Mihályról kapta nevét. Ez még nagyobb lehetett mint az előző.
Nagyvázsonyba érve a Kinizsi vár mellett pecsételtem és hamarosan a 40km tekerés után jól megérdemelt rántotthúsomat fogyasztottam egy jó pofa sör társaságában.
A frissítő után eredeti tervemmel ellentétben folytattam a túrát, aznapi célul Városlőd elérését tűztem ki. Ehhez meg kellett mászni a Kab-hegyet, aminek a tetején két torony is áll. A hegyre vezető úton egy kisebb akadály leküzdése is lassította a haladást, de a hegytetőről induló lejtmenet Útkút irányába kárpótolt a plusz munkáért.
Úrkút, mely egy kútról kapta nevét, több csodát is rejteget. A legjobb az úrkúti őskarszt, melyről eddig nem is hallottam. Szuper hely a geológia iránt érdeklődőknek.
Az Úrkút és Városlőd közötti szakasz már csak egy kellemes levezetés volt a nap végére. Este 7-re be is futottam az Iglauer parkba, ahol már várt rám a bungallóm, ahol az estét töltöttem.
Összefoglaló:
Ez a túra is viszonylag jól járható bringával. A Csobáncra felfele azért cipeltem kicsit a biciklit, ill. a Kab-hegyre vezető utolsó szakasz is “tolós”.